A kerékpárszerelés egyik érdekes és kreatív mozzanata a kerékfűzés. Erről jelentek meg már írások az interneten nem kis számban, a legismertebb talán a közelmúltban elhunyt Sheldon Brown-é, akiről ezúton emlékeznék meg, mint a biciklis társadalom (cycling community) egyik legnagyobb alakjáról.
Miután a megfelelő programmal (pl. ezzel ) kiszámoltam a küllő hosszát, beszereztem, illetve előkészítettem a kerék alkatrészeit (agy, küllők, nipple-k, felni), magam mellé helyezem azt a néhány szerszámot, amire szükségem lesz (csavarhúzó, küllőkulcs, műszerolaj), plusz pár üveg sört, és esetleg egy már kész kereket mintának, semmi akadálya annak, hogy nekikezdjek. Senki kenyerét nem szeretném elvenni, és lebecsülni sem szeretném ezt a munkát, de szerintem az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kerékfűzés nem bonyolultabb dolog, mint egy Lego, vagy egy fémépítő játék. És pont annyira szórakoztató is - először hatalmas sikerélmény, de a sokadiknál már unalmas. A centírozás már macerásabb, de arról majd később...
A hagyományos és valószínűleg a legoptimálisabb fűzési technika a háromkeresztes, 1 küllő előre, 1 küllő hátra irányba mutató minta. Ezt most nem plagizálnám ide, megtekinthető Sheldon Brown fentebb említett helyén, és az ábrák tulajdonképp magukért beszélnek (ott a kulcsszám a 9, kilenc darab kettes csoport jön létre oldalanként 36 küllőnél, 8 darab 32-nél). Ettől eltérően én a 3 előre, 3 hátra mutató mintát preferálom, mert nekem ez jobban tetszik. Létezik a 2 előre, 2 hátra is, de az 32 lyukú kerekeken jön ki, és négy küllőcsoportot ad ki kereszt alakban, vagy 40-es kereken ötágú alakzatban. Na meg a "varjúláb", ahol egy sugárirányú küllő mellett van egy-egy keresztben.
Kezdésként az első küllőt átdugom az agyon, egy pici csepp olajat cseppentek a menetére, azután a felnibe csavarozom a szelepnek hagyott lyuk melletti helyre. Ugyanígy járok el még kettővel, az agyon és a felnin is 6-6 lyukkal arrébb. Vigyázat, az irány nem mindegy, a 6-ot nem a szeleplyuk felé kell kezdeni számolni! A 6 lyuk az azonos oldalra fűzhető küllőlyukakra vonatkozik (és ezután is így értem), tehát valójában minden másodikat veszem számításba! Értelemszerűen, ha pontosan középen fut a küllőlyuk-sor a felnin, és nem különböztethető meg az oldal, akkor 12-t kell számolni. Nem esek kétségbe, hogy hosszúnak tűnnek a küllők, mert most még sugárirányban vannak, ez később el fog csavarodni. Az igazából mindegy, hogy az első küllőt az agyba kívülről, vagy belülről dugom, de ezután következetesen követni kell a megfelelő irányú küllők azonos behelyezését. Minden egyes küllő menetére érdemes cseppenteni egy kis olajat. Most így nézünk ki: 
Következő lépés: megfordítom a kereket, és újabb 3 küllőt csavarozok a kerékbe. Az agynál kicsit figyelni kell, szemre kell megállapítani, hogy melyik a helyes lyuk, amelyikkel kezdek: az, amelyik szemben, és egy kicsit oldal irányban - nem a szeleplyuk iránya felé - van az előző oldali lyukhoz képest. Ugyanígy a felnin az elsőt a szelep melletti helyre rakom a másik oldali mellé, és innen számolok szintén 6-ot nem a szeleplyuk irányába. Ez az állapot látható: 
Ismét fordítok egyet a kereken. Most az agyba az ellenkező oldalról dugom be a küllőt, az első küllő mellé közvetlen, és a szeleplyuk irányában. A felnin leszámolok 5-öt az első küllőhöz képest, nem a szeleplyuk irányában - a második küllő mellé fog esni közvetlen. Ezt megismétlem még kétszer a másik két küllőnél, ami ezen az oldalon található. Tulajdonképp 3 küllőcsoport fog kialakulni mindkét oldalon. A jelenlegi helyzet: 
A másik oldalon is e szellemben rakok be 3 küllőt. 
A következő 3-3 küllőt hasonlóan fűzöm be, mint az elsőket, közvetlen melléjük. 
Fordítás után el kell döntenem, hogy milyen "szövésű" legyen a csoport.
Ha erős szövést szeretnék, akkor a következő 3 küllőt már bújtatni kell egyszer a keresztező küllővel. Magasperemes agynál érdemes, alacsonynál túlságosan feszes lesz, bár itt is meg lehet csinálni. A gyengébb szövésnél a csoport szélei nem lesznek átbújtatva egy küllőn sem, aminek nem tudnám megmondani, mekkora hátránya/előnye van. Úgy vettem észre, nincs gyakorlati jelentősége. Józan paraszti ésszel arra gondolok, hogy a textíliát sem úgy szövik, hogy csak úgy egymásra rakják a szálakat, ezért valószínűleg itt is erősebb tartást ad az erős szövés. Ellenben a több töréspont talán gyengíti a küllőt.
Mindkét oldalon a csoport második küllője mellé fűzöm a küllőket. 
Erős szövésnél már kétszer kell bújtatni, gyengénel még nem kell: 
Erős szövésnél már háromszor, gyengénél egyszer bújtatom a küllőket. Készen is vagyok. 
Minden küllőn először úgy érdemes a nipple-t meghúzni, hogy kb. mindegyiken ugyanannyi menet lógjon ki alóla, max. 1-2 mm. Ha jól számoltam ki a küllőhosszt, akkor így már elég feszes lesz a kerék, de még nem jó. Centírozni kell, amihez nem árt egy kis rutin. Mivel nekem nincs, ezért csak óvatosan merek olyanokat írni, hogy pl. a mai merev duplafalú alumínium felniknél, ha kb. egyforma mennyiséget húzok a nipple-ken, akkor minimálisan fog ütni. Az eltérés helyén úgy kell a nipple-t húzni, hogy az ellentétes oldali küllőt húzom, vagy az aktuális oldalit eresztem. A centírozást speciális állványon szokás végezni, végszükség esetén a felfordított kerékpár villájában is elvégezhető: ilyenkor az eltérés mértékét a fékpofákon lehet mérni. Addig kell a nipple-t húzni, amíg a kívánt feszességet el nem érte a kerék. Ezt pl. úgy lehet mérni, hogy a küllőket megpendítve a kapott hang magasságából lehet következtetni rá. (forrás itt.) Mindenesetre, ha nem vagyok biztos a dolgomban, a kedvenc kerékpárszervízembe érdemes ellátogatni egy centírozásra.
Attila
|
